Digitalizáció: térinformatikai és téradatkezelő megoldások a műszaki nyilvántartásban

Digitalizáció: térinformatikai és téradatkezelő megoldások a műszaki nyilvántartásban

Digitalizáció. Manapság, különösen a pandémia óta, egyre többet halljuk ezt a szót. Bárhogy is nézzük az utóbbi időben a digitális technológiák használata egyre inkább létkérdéssé válik a hétköznapi életünkben. De vajon mit jelent a digitalizáció, mit jelent a műszaki térinformatika?

A digitalizáció szó értelmezésében kicsit bizonytalan voltam és mint ahogyan legtöbben tennénk én is elsőként az Internethez fordultam, mindamellett, hogy térinformatikus lévén jól tudom, hogy a térképészet, a CAD és GIS rendszerek megjelenése talán az elsők között volt, ahol a digitalizáció megjent.

A digitalizáció: ,,Az a folyamat, amikor egy fizikai mennyiséget valamilyen módon számítógéppel feldolgozhatóvá teszünk.”

A digitalizáció viszont nem pusztán annyit jelent, hogy digitális eszközöket használunk. Ez annál sokkal komplexebb, egy gondolkodásmódbeli változás is áll mögötte. Új eszközökkel, új eljárásokkal új eredményt érünk el. Talán ez ami legjobban összefoglalja a digitalizáció lényégét és remélem, hogy a cikk végére mindenki számára világossá válik, hogy miért van igazán szükség a gondolkodásmódunk megváltoztatására.

De, hogyan kapcsolódik a digitalizációhoz a térinformatika és mit is értünk téradatkezelő műszaki megoldásokon?

A folyamatosan változó piaci igények, új fogyasztói generációk megjelenése és az online csatornák terjedése egyre nagyobb nyomást helyez a vállalatok életében a digitalizációra. Ennek egyik legnagyobb kihívása nem a korábban analóg vagy offline folyamatok áthelyezése digitális csatornákra, hanem az ezzel járó szervezeti változás és ügyfélélmény létrehozása.

Az elmúlt közel 10 évben lehetőségem nyílt arra, hogy jól megfigyeljem a közmű szektorban és köztük jelentős mértékben a távhőszektorban uralkodó nyilvántartási állapotokat, rendszereket, szokásokat.

Jól kialakult bennem egy kép és megfogalmazódott az a sokszor elszomorító valóság, ami a szektort jellemezte. Az egységes közműnyilvántartási rendelet (továbbiakban e-közmű) bevezetését követően lépéskényszerbe kerültek a távhő üzemeltetők is. Talán sokakban még most sem tudatosult, hogy milyen értéket kaptak a rendelet kapcsán. Tudat alatt jött létre egy egységes műszaki nyilvántartási alap, egy térinformatikai adatbázis, amely a birtokukban lévő infrastruktúrát adatokkal ruházta fel.

Hogy ezzel mennyire tudtak élni a távhőszektor résztvevői persze egy újabb kérdést vet fel. Továbbra is úgy látom, hogy a legtöbben elégedettek azzal, hogy a jogszabályban előírt kötelezettségnek eleget tegyenek, kevesen akadnak, akik ebbe többet látnak és felismerték, hogy egy térkép alapú műszaki információs rendszer könnyebbé teheti mindennapi munkájukat.

A számos e-közmű szolgáltatás kialakítás és bevezetett térinformatikai rendszeren felbuzdulva talán túlságosan is beleéltem magam abba, hogy ezt az e-közmű adatbázist tovább lehet építeni és megszülethet majd egy olyan „kvázi” szabványosnak nevezhető távhőspecifikus térinformatikai műszaki adatmodell, melyet a piac bármely résztvevője könnyedén használni tud a jövőben.

A cél bármennyire is nemes a valóságban még sem ennyire egyszerű. Ez pedig javarészt abból adódik, hogy a szektorban mint ahogy más közmű szektorban is már vannak bevezetett vállalatirányítási, műszaki, táv-felügyelti és pénzügyi rendszerek, melyek szintén hatalmas mennyiségű adatokat kezelnek. Vannak berögződött szokások, munkarendek, ezekhez pedig igazodni kell. Nem utolsó sorban gondot okoz az is, hogy az idősebb generáció kevésbé nyitott a modern számítógépes rendszerek használatára.

Sajnos szembesülnöm kellett azzal, hogy számos esetben a digitális stratégiák nem vesznek figyelembe olyan változásokat, melyek a vállalaton belül ellenállást váltanak ki vagy negatív módon befolyásolják a meglévő ügyfélélményt. Pedig a digitalizáció egyik hatalmas lehetősége a vállalati kapacitások hatékonyabb kihasználása, de ez csak abban az esetben lehetséges, ha a folyamat minden érintettje megfelelően kerül azonosításra és bevonásra.

Sok évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy megértsem azt, hogy hiába építünk bármilyen jó önállan is működőképes műszaki információs rendszert, hisszük azt, hogy funkcionálisan az majd minden célnak megfelel, ha az ügyfelink nem használják azt napi szinten.

Ha egy rendszerbe integrált adatok nem naprakészek, a rendszer értelmét veszti és előbb-utóbb használhatatlanná válik. Nincs rosszabb az elavult vagy redundáns adatnál!

Ha a vállalaton belül csak egy kisebb célcsoportot célzunk meg, ha nem tudjuk a dolgozók megszokott munkamenetét kiváltani, felgyorsítani, könnyebbé tenni és az új rendszer adatfeltöltési folyamatai többlet terhet ró rájuk a napi munkájuk során, észre sem vesszük és már el is vesztettünk a csatát. A dolgozók szépen visszanyúlnak a sokszor körülményes, mégis biztosnak tekinthető megszokott módszereikhez. Vezetik a saját kis Excel táblázataikat, gyűjtögetik az egymástól elszigetelt dokumentumaikat és kezdhetünk elölről mindent. 

Egy műszaki térinformatikai rendszer nem oldhat meg minden problémát, nem kezelhet önállóan minden adatot, munkafolyamatot.  Segíthet viszont a különböző felügyeleti, vállalatirányítási, pénzügyi rendszerek összekapcsolásában és az abban rejlő adatok könnyebb elérésében, kezelésében, elemzésében.  El kell tehát fogadni azt, hogy minden rendszert arra kell használni amire igazából való és meg kell közöttük teremteni azt a kapcsolatot, ami a hatékony működést biztosítani fogja.

Milyen is tehát egy jó műszaki térinformatikai rendszer, mint például a twiGIS? Miben tudja segíteni egy távhő vállalatban dolgozó életét?

Mielőtt ezekre a válaszolnék fordítsuk meg a kérdést: milyen problémáink vannak a napi munkánk során? Gondolkodtunk-e már azon, hogy a munkánkat miként tehetnénk könnyebbé?

Úgy gondolom, hogy az egyik legnagyobb hiba az, hogy a legtöbben még ma is azt gondolják, hogy egy Excel vagy egy csupán csak adatok tárolására alkalmas műszaki nyilvántartó, vállalatirányítási vagy pénzügy rendszer alkalmas minden tekintetben az objektumaink tárolására és kezelésére. Rögzítjük egy távhővezeték anyagát, átmérőjét, gyártóját, fektetési módját, fektetés évét, ezernyi más paramétert, a kapcsolódó beruházási, karbantartási költségeket és még talán az esetleges meghibásodásokat is, anélkül, hogy igazából a legfontosabb dolgot rögzítenénk: az objektum valós helyét.

Egy hőközponton belül nyilvántartjuk a berendezéseket, szerelvényeket legyen szó szivattyúról, hőcserélőről, tágulási tartályokról, elzárókról, hőmennyiség mérőkről. Természetesen a mérési adatokat már egy másik rendszer kezeli és akkor még nem beszéltünk arról, hogy ha ezeket javítani, karbantartani kell, aminek pénzügyi, leltározási vagy épp számlázási oldaláról is gondoskodni kell valahogy.

Persze sorolhatnék még ezer példát, de úgy gondolom, hogy aki a szakmában dolgozik az tudja mire is gondolok, mekkora odafigyelést igényel ez, milyen szinkronizációs problémákkal, adatkonzisztencia megtartásával jár. Nem is beszélve ha a különböző rendszerek közötti kapcsolatot generált, számunkra cseppet sem beszédes azonosítókkal kell összekapcsolni és egymásnak átadni.

De miért kell nekem tudni azt, hogy egy HKP azonosítója D-109-T1, mikor mindenki úgy ismeri Kossuth utcai Posta?

Ha egy kicsit jobban belegondolunk akkor ráébredünk arra, hogy ezen objektumokban van valami közös. Ez pedig nem más, mint hogy minden esetben egy fizikai helyhez köthetők. Áll mögöttük egy úgynevezett helyszíni hierarchia, ami egyértelműen meghatározza az objektum valós helyét. Település, hőkörzet, épület, hőközpont, hőfogadó, fűtőmű, akna, stb.

A térinformatika pont arra hivatott, hogy az objektumok helyét egyértelműen meghatározza és megmutassa nekünk egy virtuális „térképi” felületen úgy, hogy a hozzá kapcsolt adatokat, fájlokat is képesek legyünk  néhány kattintással kinyerni. Mindezt akár egymástól független rendszerekből, adatbázisokból vagy szerverek eldugott könyvtáraiból kiolvasva. Nem utolsó sorban ezen folyamatok fordítva is működhetnek. A térképi eredmény lehet az adatokból álló lekérdezések összessége, függetlenül attól, hogy azok hol kerültek eltárolásra.

Egy térinformatikai rendszerben mindenki könnyedén megtalálja, hol is van a Kossuth utcai Posta, anélkül, hogy ismerné annak pontos azonosítóját. Az objektumra kattintva pedig millió adathoz, dokumentumhoz juthat hozzá, úgy hogy azokat korábban akár teljesen más rendszerek adatbázisában rejtették el. Láthatjuk a benne lévő berendezéseket, melyek a műszaki törzsből érkeznek, a hőmennyiségmérő adatait, melyeket a távfelügyeleti rendszer továbbít számunkra, az elszámolási és számlázási  adatokat a pénzügyi rendszerből és a műszaki dokumentumokat, hibanaplókat, munkalapokat, képeket  amelyeket mi rögzítettünk a helyszínen.

Mindemellett persze fogalmunk sincs, hogy a háttérben a kapcsolatokról a D-109-T1 azonosító gondoskodik, de nem is hiszem, hogy erre szükségünk van, hisz ez tipikusan informatikai feladat, miért is tartozna ránk.

Mennyivel egyszerűbb egy vezeték meghibásodása esetén képeket rögzíteni a helyszínen úgy, hogy a térképen a GPS által látom hol is vagyok, on-line lekérdezhetem a központi szerverről a korábbi meghibásodásokat, hozzáférek a már rögzített dokumentációkhoz vagy akár lekérdezhetem az adott objektum teljes élettörténet.

Persze mondhatnánk azt, hogy mindez egy nagy álom, de egy dologról nem szabad elfeledkeznünk, ez pedig az utánunk lévő generáció. Egy-két évtized múlva felnő a világ első globális és digitális nemzedéke. Mint minden új generáció megjelenése, a Z generáció is változásokat fog elindítani a különböző társadalmi és vállalati rendszerekben, így a munka világában is.

Jelenleg a baby boom, az X, illetve az Y generáció tagjai alkotják a munkaerőpiacot. E három nemzedék mentalitása radikálisan különbözik egymástól, amelynek egyik oka, hogy eltérő munkapiaci környezetben kezdtek el dolgozni. A baby boom generáció – a mai 50-65 évesek – nyugodtabb társadalmi és gazdasági helyzetbe csöppentek bele. Abban az időben még előre meghatározták a munkaidő végét, a vezetőséget személyesen ismerték, és nem csak videokonferenciákon találkoztak a főnökkel.

Aztán jöttek a – ma 40-50-es éveikben járó – X generáció tagjai, akik a túlóra fogalma helyett a korlátlan munkaidővel találták szembe magukat. A multinacionális vállalatok új munkahelyi kultúrát hoztak magukkal, aminek egyik következményeként megjelent a munkahelyi szorongás, mint a munka állandó velejárója.

Néhány éve tört be a munkaerőpiacra a 30-40 évvel ezelőtt született Y generáció, amelynek tagjai már nem akarnak a hét minden napján készenlétben állni. Helyette inkább munkahelyet váltanak, még úgy is, hogy tudatában vannak annak a ténynek, hogy egy rendkívül telített és magas követelményeket felállító munkaerőpiacon kell eladniuk magukat. Az Y-osok még abban is különböznek az idősebbektől, hogy nagyobb vágyat éreznek a munkahelyi családias légkör iránt.

Egy ideig még a hatvan fölötti építő, a forradalmakat megvalósító baby-boom, a lázadó X és a közösségből kivonuló Y generáció befolyásolja a világ alakulását és népesíti be a munkahelyeket.

Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a világ működésébe hamarosan belép a legújabb generáció, amely – mint általában – az eddigiektől eltérő értékrenddel rendelkezik. Ők a ma gyermekei és tanulói, valamint ők a holnap munkavállalói és vezetői.

Képesek lesznek dolgozni olyan eszközökkel, amelyekben nem érzik komfortosnak magukat? Mi lesz akkor, ha rájuk akarjuk erőltetni a régi vállalati munkakultúrát?

Persze, hogy mi lesz tíz-húsz év múlva, azt nem tudjuk megmondani, de ha a Z generációt ugyanúgy oktatjuk, alkalmazzuk, ahogyan eddig tettük, az nagy veszélyt rejt magában.

Úgy gondolom, hogy ezért mindenképp nyitnunk kell és bármennyire is idő- vagy költségigényes beruházásokról legyen szó, meg kell teremteni számukra azokat a körülményeket, amelyben egyrészt kényelmesen érzik magukat, másrészt vonzóvá tehetjük számukra a közműüzemeltetői szakmát és nem utolsó sorban megalapozzuk a vállalat fenntartható jövőjét.

Milyen is tehát egy jó műszaki térinformatikai rendszer?

Elsősorban Modern! Térinformatikai, infrastruktúra tervezési, modellezési, szimulációs, vizualizációs (BIM) technológiákra épül, mindemelett komplex és akár a teljes életcikluson keresztül támogatja az objektumok, épített környezetünk tervezését, kivitelezését, üzemeltetését és karbantartását.

Könnyen használható és testreszabható, a felhasználóbarát környezet biztosítja a hatékony együttműködést a terepi adatgyűjtés, téradatbázis és téradat modell építés, tervezés, információ-megosztás, elemzés teljes folyamatában. Minden szinten a megfelelő információ a megfelelő módon a megfelelő időben rendelkezésre áll biztosítva ezzel a jó döntéstámogatást.

Mi az a twiGIS?

A twiGIS egy olyan webalapú térinformatikai alkalmazás, amely könnyen használható felhasználóbarát térinformatikai alapokra épül, mely segítségével a vállalat különböző adatforrásaiból, rendszereiből származó információk ellenőrzött módon, jogosultsághoz kötötten elérhetőek. Ezzel a műszaki nyilvántartási, gazdasági, fogyasztói adatok összekapcsolásának és egységes felületen történő megjelenítésének eredményeként a vállalaton belül az adatok „közös nevezőjeként” támogatja a hatékony információmegosztást és a napi és stratégiai döntéstámogatást is.

A jogosultsághoz kötötten a lekérdező, elemző funkciók mellett lehetőség van ellenőrzött adatbevitelre, adatmódosításkra, adatbővítésre is akár grafikus adatok esetében is.

A twiGIS segítségével könnyebben tudjuk digitálisan átalakítani a jelenlegi munkafolyamatokat (pl. munkairányítás, diszpécser szolgáltat, adatgyűjtő és irányítástechnikai rendszerekből származó adatok kezelése) megteremtve ezzel egy komplex műszaki nyilvántartási és vállalatirányítási rendszer alapjait is.

A hatékony adatmegosztás keretében mobil eszközökkel akár a terepen on-line is hozzáférhetünk a szükséges információkhoz illetve lehetőség van terepi adatrögzítésre, adatgyűjtésre is.

A fogyasztói, lakossági tájékoztatási célból képes a rendszer dedikált adatköröket publikus felületeken is megjeleníteni, lekérdezhetővé tenni.

A twiGIS alapja lehet a hálózatbővítéssel és rekonstrukcióval kapcsolatos tervezői adatszolgáltatásnak és kivitelezési projekt irányításnak is akár már a modern adatmodell alapú BIM tervezési gyakorlat támogatásával együtt. Szabványos webes technológiákat használ, és teljes mértékben használható minden modern webböngészőben, illetve érintőképes mobileszközökön.

Összefoglalva, egy jó műszaki térinformatikai rendszernek az alábbi paraméterekkel kell rendelkezni:

• Talán legfontosabb, hogy a vállalat minden dolgozója képes egyszerűen, hatékonyan használni és nem csak speciális tudással rendelkező szakemberek. Fogalmazhatnék úgy is, hogy pilótavizsga mentes, könnyen kezelhető a hétköznapokban megszokott telefonos alkalmazásokhoz hasonlóan.
• Felváltja és kiegészíti a hagyományos térképportálokat és (nem csak) a webes térinformatikai klienseket, amelyek javarészt túl bonyolultak, lassúak, nehezen karbantarthatók vagy technikai elavultság miatt használhatatlanok a mai modern eszközökön.
• Gyors és intuitív alkalmazás, hisz ma ebben a felgyorsult világban nem akarunk várni perceket, órákat az adatok megjelenésére, lekérdezésekre, összegyűjtésre, különböző szinkronizációs folyamatokra.
• Mobil reszponzív felülettel rendelkezik, hogy az adatokat bármilyen eszközön elérjük helytől, időtől, eszköz típustól függetlenül.
• Egy térképablakban képes kezelni a grafikus és leíró adatokat, hisz a legtöbb ember alapjából véve vizuális beállítottságú. Egy térkép ezerszer több információt tartalmaz, mint egy adatsor és ráadásul az emberi agy sokkal gyorsabban képes feldolgozni a grafikusan jól átlátható térképi tartalmat. 
• Integrációt biztosít más vállalati, felügyeleti, pénzügyi rendszerekkel. A rendszerek közötti kapcsolat megteremtése, ami igazából fontos és nem azok kiváltása.
• Gyors és testreszabható jelentéskészítésre, tematikus térképezésre alkalmas, hisz egyetlen rendszer sem hatékony igazán, ha csak adatok tárolására használható. Akkor válik igazából hasznossá, ha az adatokat elemezhetjük, szűrhetjük és azokból akár grafikus jelentéseket, riportokat, exportokat is képezhetünk.
• Gyors, akár grafikus adatszerkesztést biztosít a WEB-es felületen. Sok esetben képes kiváltani a grafikus szerkesztésekhez szükség drága vastag kliens (pl. AutoCAD) szerkesztő programokat.
• Médiafájlok (Dokumentumok) csatolását is biztosítja, mert a legtöbb esetben elengedhetetlen az, hogy egy objektumhoz annak fotóját, műszaki leírást, jegyzőkönyvét kapcsoljuk vagy épp egy  eseménysorozatot dokumentálni tudjuk. (pl. vezetéképítés kivitelezési, hibaelhárítási időrendben történő rögzítése).
• Jogosultsági szinteket kezel, biztosítva ezzel a bizalmas adatok hozzáférhetőségét, adatmódosítási korlátait, védelmét.

Ismételve önmagam: a digitalizáció tehát nem pusztán annyit jelent, hogy digitális eszközöket használunk. Ez annál sokkal komplexebb, egy gondolkodásmódbeli változás áll mögötte.

Mire a Z generáció felnő, a digitális nemzedék alacsony létszámának köszönhetően a munkaerőpiac radikális átalakuláson megy át: a munkaerő kereslet jelentősen megnő, míg a kínálat nagymértékben csökken, ami a munkáltatók közötti verseny fokozódásához vezet majd, átalakítva a munkaerőpiac kínálati oldalát.

Mindezekből következően a jövőben várhatóan nagyobb hangsúlyt kell majd fektetni a Z generáció vizuális élmény utáni vágyából eredően – a munkaterület berendezésére, a használt megoldás korszerűsítésére, a vezetőség fejlesztésére és nem utolsó sorban a munkaerő toborzásra és megtartásra.

Ezen kívül a Z generáció vagy az “új alkalmazkodók” a saját identitás kifejezésének generációja is lesz, amiből az következik, hogy egy-két évtizeden belül azok a vállalatok lesznek sikeresek, amelyek magukhoz tudják vonzani az egyének identitását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy sikerre törekvő vállalat esetében nem fordulhat elő, hogy a társaság által követett és a kívülállók számára közvetített értékek eltérjenek egymástól. A vállalatnak azt a képet kell magáról mutatnia, amilyen valójában. Azaz a vállalati arculatnak nagy szerepe lesz abban, hogy ezt az azonosulást a vállalat, mint identitás és az egyén, mint identitás között megvalósítsa.

Cservenák Róbert

A cikk a MatáSzSz szakmai blogjában jelent meg.

---

Amennyiben szükségét látja egy új, térinformatikai alapú rendszer bevezetésének, amely alkalmas műszaki nyilvántartásra, dokumentumkezelésre, munkafolyamatok támogatására és jelentéskészítésre, keresse szakértő kollégáinkat telefonon, vagy vegye fel velünk a kapcsolatot online!

Több évtizedes szakmai múlttal és a rendszerünket napi szinten használó kiváló referenciákkal biztosítjuk megoldásunk sikeres bevezetését.

Legyen tagja Facebook közösségünknek vagy LinkedIn üzleti oldalunknak, kövesse Youtube csatornánkat és iratkozzon fel Hírlevelünkre, hogy naprakész információt kapjon a legfrissebb újdonságokról, promóciókról és szakmai blog anyagainkról.